Mikor arcom arcodhoz ér,
szemem szemedbe néz,
ajkam ajkadhoz ér,
lecsukódnak szemeink,
csak egymást érzik kezeink.
Érezzük egymás testét,
halljuk egymás csendjét.
Sötétség borult szemünkre,
lágy érzések áradata testünkre.
Csak egymást halljuk
csak egymást érezzük,
egymásban bízunk,
hogy e sötétség félelmét túléljük.
Újra eltűnik a világ képe,
majd megint elénk tárul,
mintha egy álomból ébrednénk fel.
Megint egymás karjaiban pillantjuk meg a világot,
mely mozgalmas és világos.